A kazán fűtőanyaga

A legelső kazán még inkább a kályhára hajazott és ennek megfelelően fa tüzeléssel működött. Ma is léteznek fa tüzelésű kazán típusok, egyik másik nem is olyan primitív, mint azt a múltjuk sejtetné. Van természetesen az a fatüzelésű, amelyikbe csak fát tehetünk fűtőanyagként, illetve a vegyes tüzelésű párja, ahol fán kívül más anyag is eltüzelhető. Ezeknek a berendezéseknek a hátránya, hogy mindig csak akkor termelnek hőt, amikor tüzelünk, így a hő leadásuk is ingadozó. Vagy folyton „őrzi valaki a családi tűzhely melegét”, vagy beruházunk egy pufferttartályra.

Emellett persze ismeretes az elektromos és a azán is. Hagyományosan a gázkazánt szokták a kettő közül a gazdaságosabb energiahordozóként emlegetni, de napjainkban erre már az élet olykor rácáfol. Mindenesetre az egyik legolcsóbb nyersanyag tagadhatatlanul a gázkazán. A teljesség kedvéért megemlíteném még a fentebb emlegetett modern fatüzelésű kazán berendezéseket. Ezeket ugyanis nem nagy méretű, kuglizott, hasogatott fával, hanem préselt, extrudált pelletekkel látjuk el. Végeredményben faszármazék ez a pellet is, csak sokkal kisebb és kevesebb is elegendő. Ennek köszönhetően pedig nem kell túl gyakran tölteni a gépet, gondoskodik magának az adagolásról, ha az érzékelői szükségét jelzik.

A kazán turbós és kondenzációs. Mit jelent ez?

Ha elkezdünk egy szakemberrel beszélgetni a kazán típusokról, előbb utóbb vagdalkozni kezd a nyílt azaz turbós, illetve a zárt kazán fogalmával. Gyakorlatilag ma már csak turbós termékek vannak forgalomban, így valójában nem kell külön fájjon a fejünk a különbség miatt – az az eset kivétel, ha egy régi berendezés szervízeléséről van szó, de ebben az esetben csak tudtuk már, milyen is a kazánunk. Az első berendezések ugyanis ugyanazt a szobalevegőt használták az égés oxigénellátásához, mint amit belélegzünk. Ez több szempontból is problémás de leginkább a métán hírhedt és rettegett gázszivárgások miatt. A zárt égésterű, azaz a ma kizárólagosan kapható turbós készülékeknél az oxigénellátás egy külön kéménynyíláson át érkezik, így működésük hatványozottan biztonságosabb.

A másik kemény dió a kondenzációs kazán fogalma. Ismét nagy teher fog leesni a kezdő kazánvásárló válláról: mai forgalomban már csak kondenzációsokat találunk. Ez mondjuk egy közelmúltban végbement újítás, de a hagyományos berendezéseknél folyton előfordult némi ammortizáció. annál az egyszerű oknál fogva, hogy a távozó égéstermék hirtelen lehűlésekor a kéménycsőben kicsapódtak mindenféle savak és pára. Ez egyrészt megkurtította az eszközök élettartamát, másfelől szembetűnővé vált, hogy a pára kicsapódásakor keletkező hőenergiát igazán felhasználhatnánk valahogy. Ennek a két igénynek az együttes megvalósítása a kondenzációs kazán.

Kombi kazán

Így hát a mai már kondenzációs kazánokban a visszatérő, relatíve kihűlt meleg vizet hőmérsékletét felhasználva szándékosan kicsapatják az égésterméket a kazánban. Az így nyert hő továbbfűti a rendszert, a távozó égéstermék nem amortizálja a kéményt, a keletkezett salakanyag pedig irányított körülmények közt pedig szépen kicsöpög. Éppen ezért, ha rendszeresen csöpög a kondenzációs kazán gázkazán, ne essünk kétségbe, pont, hogy a megfelelő beállítást jelzi.

És akkor elérkeztünk a következő bűvszóhoz: kombi kazán. Ebben az esetben nem csak az otthonunk fűtését látja el a kazánunk, hanem a használati meleg vizet is innen nyerjük a fürdéshez, zuhanyzáshoz, mosogatáshoz egy bojler helyett. Ha úgy döntünk, hogy kiváltjuk a bojlert és inkább kombi kazán mellett tesszük le a voksot, fontos mérlegelni, hogy mekkora felhasználásnak lesz kitéve a rendszer.

Van egy bizonyos átfolyó vízmennyiség, amit még fel tud egyszerre melegíteni a készülék. Efölött azonban már valahol hidegebb lesz a víz, ami főleg akkor kellemetlen, ha éppen valaki zuhanyzik és azért kap egy hidegebb löketet, mert a háztartás másik tagja mosogatni kezd. Vehetünk persze nagyobb teljesítményű kazánt, de csak ezért nem igazán érdemes. Mert viszyonlag ritkán használjuk egyszerre ennyi eszközzel a meleg vizet. Amint azonban megtehetünk, az egy tartály rácsatlakoztatása.

A kazán ebben az esetben egy ilyen puffert tartály segítségével elraktározza a korábban feleslegesen megtermelt meleg vizet. A tartály szigetelésének hála ez nem hűl ki, és szükség esetén felhasználható. A puffertartály képes lehet típusától függően a fűtővizet is eltárolni, ebben az esetben természetesen nem keveredik a két víz. Hasznos egy ilyen tartály még abban az esetben is, ha további energiatermelő egységeket kötünk a kazánra.

Kazán csatlakozások

Említettük már, hogy a kazán csatlakoztatható értelemszerűen a szivattyúhoz és fűtésrendszerhez, tartályhoz, illetve kiegészítő energiatermelő egységekhez. Ehhez az kell, hogy elegendő „csonkja” azaz ki-, és bemenete legyen, ahova ezeket az eszközöket rá tudjuk csatlakoztatni.

Gyakori kiegészítő a napkollektor. A Nap esténként nem süt, felhős időben jóval kevesebb energiát termel, ha egyáltalán, viszont amikor meg süt, akkor rengeteget és feleslegesen sokat. Ezt az ingadozást jól át tudja hidalni, ha puffertartályt kötünk a rendszerre.

Ugyanez igaz olyan kazán megoldásoknál is, ahol folytonos tüzelésre van szükség és nincs érzékelő és időzítő. Hagyományos vegyes-, illetve fa tüzelésű kazánok esetén.